Az utolsó előtti nap Indiában.

Jó is, meg rossz is haza menni, de ez már csak így szokott lenni. Minden esetre abban megállapodtunk, hogy nagyon jó hely az a Kalkutta mindenestül, és érdemes még ide visszajönni. Úgyhogy gyertek ti, ha tudtok, mert nagyon jó kis hely ez, még ha az útikönyvek nem is kifejezetten ajánlják. (egy csomó hülyeséget írnak, amivel nem is érdemes foglalakozni)

Azért még a mai napot is kihasználtuk egy kis nézelődésre. Délelőtt templomba mentünk - most megint egy másikba-, de nekem ez a templom tetszett a legjobban. Az atya is nagyon szimpatikus volt, a misét is szépen tartotta. Igaz, hogy nem voltak sokan - de mint kiderült, ez valószínű azért van, mert előtte van egy bengáli nyelvű mise, és inkább oda mennek az emberek, mint az angolra - de nagyon barátságos volt a légkör. Tisztára otthon éreztem magam. (mint a régi miklósi templomban)
Ami még izgi volt a dologban, hogy úgy tűnik itt spontán a mise előtt kérnek meg valakiket a mise előtt a felolvasásokra, és engem is megkértek, és persze nem utasítottam vissza. Úgyhogy én olvastam az olvasmányt! :)

Délután pedig elmentünk Teréz anya házába, ahol élt, és ahol ma is a rendháza van. Ahol találkoztunk egy magyar fickóval, aki félévre jött Indiába. Hülyén hangzik, de egyre inkább úgy tűnik, hogy magyarok mindenhol vannak. :-)

Most már nem sokra futja, mert 10 perc múlva itt van értünk a taxi, és indulunk a reptérre, úgyhogy a maradék kép majd csak a hazaérkezésem után várható, mert útközben nem lesz lehetőség netezni.